Könnyen előfordulhat, hogy a nem ügyvédnél tett végrendelet, olyan hibában szenved, hogy a végrendelet részben vagy egészben érvénytelenné válik.
Ha az Ügyfél ezt kéri, az ügyvédi ellenjegyzés mellett tett végrendelet bekerül a Magyar Ügyvédi Kamara Nyilvántartásába, így nem kell tartania, hogy a végrendelet elvész, megsemmisül.
Amennyiben azt kívánja, hogy a végrendelkezése nagyobb biztonságban legyen, Forduljon ügyvédhez! Önnek kell eldöntenie, az a biztonság, hogy a kedvezményezett ténylegesen megkapja a neki szánt értéket, többet ér e, mint az ügyvédi munkadíj!
Email: ugyved@drlanczi.hu
Telefon: +36 20-3140-797
Az ügyvéd közreműködése a hagyatéki eljárásokban már az első fokon, a közjegyzői szakban is rendkívül fontos lehet az örökösök, hagyományosok számára. A hagyatéki eljárásban a közjegyző különböző nyilatkozatok megtételére hívja fel az örökösöket. Emellett a hagyatéki eljárásban is sor kerülhet különböző igények érvényesítésére. Fontos a póthagyatéki eljárás is, amelyben a hagyatéki eljárásban fel nem merült tények, hagyatéki tárgyak kerülhetnek átadásra. A hagyatéki eljárás egyik fontos eszköze a részhagyatékátadó végzés, amelyben az ismert hagyatéknak csak egy része kerül átadásra.
A végintézkedés egy olyan gyűjtőfogalom, amelybe mindazon jogilag elismert nyilatkozat beletartozik, amelyben az örökhagyó vagyonáról vagy annak egy részéről halála esetére rendelkezik.
A magyar jog az alábbi végintézkedési formákat ismeri:
Abban az esetben ha a végintézkedésben az örökhagyó jogutódot is kijelöl, a jogutódlásnak minden esetben az a feltétele, hogy a kedvezményezett az örökhagyót túlélje.
A végintézkedési képesség a jog szabályai szerint azt a lehetőséget jelenti, hogy az ember halála esetére vagyonáról szabadon rendelkezhet. Végintézkedést tenni csak személyesen lehet.
Teljes végintézkedési képességük csak a teljesen cselekvőképes személyeknek van.
Ez esetben javasolom, hogy mindenképp forduljon ügyvédhez, hogy felmérje az érvénytelenné nyilvánítás esélyének mértékét. A hagyatéki eljárás során a végrendelet érvénytelenségére vonatkozó aggályunkat jelezni lehet a közjegyző számára. Ebben sz esetben a közjegyző a végrendelettel érintett hagyatékot csak ideiglenes hatállyal adja át annak a személynek, aki a rendelkezésre álló információi alapján a jogos örökös, majd bírói úton kerülhet megállapításra a végrendelet érvénytelensége.
A tartásra, gondozásra szoruló személyek nemcsak lakásuk (esetleg más vagyontárgyuk) átruházásával járó tartási, vagy életjáradéki szerződés útján gondoskodhatnak életvitelükről. Sajátos végintézkedési formaként mindinkább kezd elterjedni az eltartottak érdekeit jobban biztosító öröklési szerződés.
Az öröklési szerződésben az örökhagyó arra kötelezi magát, hogy a vele szerződő felet tartás, vagy életjáradék fejében örökösévé teszi. Az öröklési szerződés tehát a szerződéses örökös oldaláról nézve tartási (életjáradéki) kötelezettségvállalás, az örökhagyó oldaláról pedig örökösnevezés, azaz halál esetére szóló végintézkedés.
A tartási és az életjáradéki szerződéssel szemben az öröklési szerződés megkötésekor az eltartó nem válik rögtön a vagyontárgy tulajdonosává, annak csupán örököse lesz, és majd csak az örökhagyó halálával szerzi meg az öröklési szerződésben neki ígért vagyont (például ingatlant). Az öröklési szerződés előnye tehát, hogy amennyiben az eltartó, vagy az életjáradékot fizető személy a kötelezettségeit nem teljesíti, a bíróság az öröklési szerződést felbonthatja, s így az örökhagyó tulajdonjoga érintetlen marad.
Az öröklés feltétele, hogy a szerződésben megjelölt örökös, azaz az eltartó túlélje az örökhagyót. Az eltartó halála folytán az öröklési szerződés ugyanis megszűnik, és ebben az esetben az örökhagyónak vagy újabb öröklési szerződést kell kötnie az elhunyt szerződő fél örököseivel, vagy pedig a megszűnt szerződésre vonatkozóan el kell számolnia velük.
Természetesen az eltartó érdekeit is megfelelően biztosítani kell. A törvény ezért kimondja, hogy az örökhagyó azt a vagyontárgyat, amelyet öröklési szerződéssel lekötött, nem ruházhatja át, nem terhelheti meg és arra nézve végintézkedést sem tehet. Ha a lekötött vagyontárgy ingatlan, az ingatlan-nyilvántartásban elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni a szerződéses örökös javára. Az érintett ingatlan hasznosításának, bérbeadásának, vagy ingyenes használatba engedésének azonban nincs akadálya.
Érvényességi szempontból az öröklési szerződés az írásbeli végrendelettel esik azonos megítélés alá. A szerződés csak írásban köthető meg és érvényességéhez minden esetben két tanú aláírása is szükséges. A több lapból álló öröklési szerződés alaki érvényességéhez az is szükséges, hogy az örökhagyó és a tanúk annak minden – folyamatos sorszámozással ellátott – lapját aláírják.
Eltartói (életjáradékot fizető) oldalon több személy is lehet az öröklési szerződés alanya. Örökhagyói oldalon azonban általában csak egyetlen személy szerepelhet. Kivételt képeznek ez alól a házastársak, akiknek az ugyanabban az okiratban foglalt öröklési szerződése érvényes.
Mint már említettük, az öröklési szerződés a szerződéses örökös oldaláról nézve alapvetően nem más, mint tartási, illetve életjáradéki szerződés. A tartás „megfelelő” eltartást jelent, és kiterjed az örökhagyó gondozására, gyógyíttatására, ápolására és eltemettetésére is. Az életjáradék meghatározott pénzösszeg időszakonként visszatérő szolgáltatását jelenti. Fontos hangsúlyozni, hogy puszta gondozás, gondviselés ellenében öröklési szerződés nem köthető.
Ha az eltartók, vagy életjáradékot fizetők nem, vagy nem megfelelően teljesítik a szerződésben vállalt kötelezettségeiket, az örökhagyó szerződésszegő magatartásuk miatt a bíróságtól kérheti az öröklési szerződés megszüntetését. Ha az örökhagyó a szerződés megszüntetése iránt pert nem indított, halála után jogutódja per indítására már nem jogosult.
A felek közös megegyezéssel bármikor módosíthatják és bármikor meg is szüntethetik az öröklési szerződésüket. A szerződés módosításának és megszüntetésének alakiságaira ugyanazon követelmények vonatkoznak, mint a szerződés megkötésére.
Az öröklési szerződés megkötése után gyakran következnek be olyan körülmények, amelyek az eredeti szerződés módosítását teszik szükségessé. Az öröklési szerződésben kikötött tartásnak életjáradékká történő átváltoztatását bármelyik szerződő fél kérheti a bíróságtól. Ennek feltétele, hogy valamelyik fél magatartása, vagy körülményei folytán a természetben való tartás lehetetlenné váljon. Ilyen módosításra kerülhet sor például akkor, amikor a felek közötti viszony megromlása folytán nem remélhető, hogy az örökhagyó a természetbeni eltartást igénybe veszi.
Ha valamelyik fél magatartása, vagy körülményei folytán a tartás ellenében kötött öröklési szerződés teljesítése lehetetlenné vált, és a szerződés célja a szerződés módosításával (tartás helyett életjáradék fizetésével) sem valósítható meg, bármelyik fél kérelmére a bíróság az öröklési szerződést a felek megfelelő kielégítésével megszünteti.
Az írásbeli végrendelet közvégrendelet melletti formája a magánvégrendelet, amely közjegyző vagy bíróság közreműködése nélkül is megtehető.
Írásbeli magán végrendeletet csak olyan nyelven lehet érvényesen tenni, amelyet a végrendelkező ért, és amelyen írni, illetőleg olvasni tud.
Az ilyen végrendelet érvényességéhez szükséges, hogy annak végrendeleti minősége, keltének helye és ideje magából az okiratból kitűnjön, továbbá hogy a végrendelkező azt végig maga írja és aláírja; vagy két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt a magáénak ismeri el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is aláírják; vagy aláírja és akár nyílt, akár zárt iratként a közjegyzőnél személyesen letétbe helyezi.
A több különálló lapból álló írásbeli magán végrendelet csak akkor érvényes, ha minden lapját ellátták folyamatos sorszámozással, továbbá a végrendelkező és – ha szükséges – mindkét tanú aláírásával.
Az írásbeli magánvégrendelet érvényességének nem feltétele, hogy a tanú a végrendelet tartalmát ismerje.
Az írásbeli magánvégrendelet érvénytelen, ha a tanú a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására nem képes; kiskorú, vagy cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll.